„… a »tér«-rel ellentétben a »hely« továbbra is főként egy konkrét, minőségi valóságot jelöl, amely sajátos és semmi mással fel nem cserélhető tulajdonságokkal rendelkezik.”
A szerző a szakrális művészet, a liturgikus teológia, a II. Vatikáni zsinatot megelőző Liturgikus Mozgalom és a modern templomépítészet egyik legjelentősebb szakértője, a belgiumi Saint-André de Clerlande bencés perjelség szerzetese. Teológiai és filozófiai képzettsége a modern művészet iránti érzékenységgel párosul, s ez alkalmassá teszi őt arra a párbeszédre, amely nem csupán elméleti szinten, hanem a művészekkel folyó gyakorlati együttműködésben is igen gyümölcsöző.
)
